Program

Az alábbi gazdaságpolitikai program George G. Reisman programja alapján készült amely Capitalism: A Treatise on Economics című könyvének zárófejezetében jelent meg.

  1. Az egyéni tulajdonjogok kiterjesztése
  2. A szabadság érvényesítése a termelésben és a kereskedelemben
  3. A jóléti állam reformja
  4. A jövedelemadó, társaságiadó, valamint örökösödésiadó eltörlése
  5. Az infláció megállítása
  6. Szabad társadalmakat támogató külpolitika
  7. Az oktatás, a tudomány, és az egyházak elkülönítése az államtól
  8. A sajtó és a média szabaddá tétele
  9. Utószó

Bevezetés

Az alapelvek és elméletek amelyeket itt bemutatunk egy szabad társadalom létrehozását célozzák. Amennyiben meg kívánunk valósítani egy szabad társadalmat, úgy szükséges egy hosszú távú program annak eléréséhez. A célunk az alábbiakban ennek a programnak a bemutatása.

A Szabadság Célként Való Kitűzése

A politikai küzdelem generációk óta az államközpontú politikát képviselő pártok között zajlik. Az államközpontú programok sikere azt mutatja, hogy mindössze egy kisebb csoport egyén szövetségére van szükség, akik céljukként a szabadság megvalósítását tűzik ki. Egy ilyen szövetség egy szilárd gazdaságpolitikai program nyújtásával képes lenne jelentős hatást gyakorolni az életünkre. Egy ilyen szövetség folyamatosan törekedne a meglévő társadalom átformálására, azt fokozatosan a szabadság irányába elmozdítva.

A programunk politikai és ismeretterjesztő jellegű is egyben. Politikai, mivel specifikus javaslatokkal szolgál, amelyek megvalósításával az országot közelebb lehet vinni a szabadsághoz. Ismeretterjesztő is továbbá, mivel alapvető feladatának tekinti a lakosság megismertetését a szabadság erényeivel, illetve a szabadság megvalósításához szükséges lépésekkel.

Az emberek cselekedeteit a gondolataik szabják meg. Amennyiben meg kívánjuk változtatni a politikai gyakorlatot, nincs más módszer, mint hogy megváltoztassuk az emberek politikai filozófiáját és közgazdaságtani elméleteit. Ebből következően, minden pont ami itt kifejtésre kerül ismeretterjesztő célzattal is bír, és remélhetőleg vonzani fog olyan egyéneket, akik tovább tudják adni majd mások számára is programunk értékeit.

Ennek az ismeretterjesztő programnak az egyik legfontosabb eleme a szabadság-párti közgazdászok és filozófusok közülük is kiemelten Ludwig von Mises írásainak széles körben való megismertetése. Elsődlegesen Ludwig von Mises írásainak a növekvő befolyása tette lehetővé, hogy már most létezik egy jelentős réteg, akik támogatnának egy ilyen szövetséget. Mises írásainak a megismertetése az egyik legjobb útja annak, hogy egy ilyen szabadság párti szövetség támogatottsága tovább növekedhessen.

Fontos itt kitérnünk arra, hogy milyen jelentősége van az embernek a világunkban betöltött helyzetéről való látásmódunknak. Mindaddig, amíg úgy gondoljuk, hogy az emberek sorsát alapvetően külső erők alakítják, addig szinte elképzelhetetlen az államközpontúság felszámolása. Az államközpontúság megszüntetése és a szabad társadalom megteremtése azon múlik, hogy képesek vagyunk-e az egyént önmagáért felelős ágensként felismerni, aki képes a saját jólétét a saját racionális döntésein keresztül biztosítani.

Ezen az oldalon különböző ügyekkel kapcsolatos kampányokat fogunk bemutatni. Ezek a kampányok részét képeznék a lakosság oktatásának. Minden egyes kampányt szükségszerűen megelőzne, illetve a kampánnyal együtt járna, egy annak megfelelő irodalom előkészítése, illetve megosztása. Ezek lehetnének könyvek, tanulmányok, cikkek, szórólapok, stb. Ezeknek az írásoknak mindig az adott üggyel kellene foglalkozniuk, de minden esetben szélesebb, absztrakt alapelvek mentén. Valójában, amit itt kampánynak nevezünk, az nem más, mint ezen irodalmak megosztása, valamint azok kifejtése előadások illetve viták során.

Továbbá elképzelhető, hogy idővel létre kell jönnie egy politikai szövetségnek is. Fontos itt megjegyezni, hogy amit itt poltikai tevékenység alatt értünk az minden esetben a politikai hatalom visszaszorítására irányul. Egy példával élve, amennyiben lennének olyan egyének akik a gazdaságpolitikai programunkat képviselik, azok kötelesek lennének a fizetésüket visszautalni az adózóknak, kivéve amennyiben az adózók egyénileg erről másként nem rendelkeznek. Az ehhez hasonló lépések részét képeznék ismeretterjesztő tevékenységünknek az egyéni tulajdonjogok védelme kapcsán. Ugyanígy kellene eljárni a kampánytámogatásokkal, és minden más “állami” pénzzel. Ezek mind kitűnő alkalmat biztosítanának a filozófiánk szélesebb körben való megismertetéséhez. Ezek a tevékenységek segítenének abban, hogy az emberek felismerjék azt az alapelvet, miszerint jólétük az egyéni szabadságjogok és az egyén tulajdonhoz való jogának elfogadásából fakad.

Az itt bemutatott intézkedések között lesznek rövidtávúak, középtávúak és hosszútávúak egyaránt. Mivel az emberek gondolkodásának az átalakítása hosszabb időt igényel, egy teljesen szabad társadalom létrejöttéhez elképzelhető, hogy több generáció is szükséges. Emiatt pusztán a hosszú távú cél felvázolása nem elegendő. A hosszú távú célkitűzést ki kell hogy egészítsék rövid és középtávú célok, amelyek elérése közelebb vihet a hosszú távú cél eléréséhez. A legfőbb feladatunk jelenleg a rövid és középtávú célok kidolgozása, illetve hogy ezek megvalósítása által közelebb kerüljünk egy teljesen szabad társadalomhoz.

Talán szükségtelen is említeni, hogy az alapelveinket egy pillanatra sem szabad feláldozni a politikai célszerűség oltárán. Az egyetlen célszerű dolog az helyes alapelvek melletti kiállás, azok megvédése, és a közvélemény megnyerése ezen alapelvek támogatására. Sohasem fogadhatunk el olyan alapelveket, amelyek bár a közvélemény támogatását élvezik, valójában tévesek, és nem igazíthatjuk javaslatainkat ezen téves elképzelésekhez. Ezen hozzáállás semmissé tenné azon szándékunkat, hogy a közgondolkodás átalakítása révén lényegi változást hozzunk létre.

Az emberek meggyőzése arról, hogy amennyiben élni és boldogulni szeretnének, a legmegfelelőbb módszer a szabadság, egyáltalán nem célszerűtlen. Akkor sem lenne célszerűtlen, ha a legtöbb ember hosszú ideig figyelmen kívül hagyná üzenetünket, és olyan intézkedéseket támogatna, amelyek szembe mennek saját érdekeikkel. Egy hasonlattal élve, amennyiben egy mérnök rendelkezik egy olyan szerkezet előállításához való ismeretekkel, amely különösen hasznos lenne az emberek számára, és az emberek azt meg is tudnának fizetni, a mérnök nem lenne célszerűtlen, pusztán azért mert az emberek nem hajlandók meghallgatni. Ebben az esetben a többi ember lenne célszerűtlen, mivel nem hajlandóak őt meghallgatni. A politikai és gazdasági kérdések területén ami célszerűtlen az a közvélemény jelenlegi állapota. A közvélemény szerint ugyanis az emberek élete biztosított egy modern gazdasági rendszerben, még akkor is ha annak alapjait fokozatosan megsemmisítik. Az emberek többsége úgy gondolja, hogy lehetséges egyre növekvő jólétben élni, még akkor is, ha megsemmisítik a vállalkozók és tőkések azon ösztönzőit és eszközeit, amivel a jólétüket megteremthetnék. Azok, akik felhívják a figyelmet arra, hogy a dolgok ellentettje az igaz, és az ellenkező intézkedések szükségesek, egyáltalán nem viselkednek célszerűtlenül.

Semmi nem célszerűtlenebb egy olyan lépésnél, amely egy téves elméletet egy igaz elmélet fölé helyez. A valódi célszerűség nem áll másból, mint a hosszú távú programunk világos kifejtéséből, és lépésről-lépésre történő megvalósításából.

A Szabad Társadalom és az Eléréséhez Szükséges Politikai Program

A szabad társadalom, amelyet el kívánunk érni, egy olyan társadalom, amelyben az egyéni jogokat következetesen és körültekintően tiszteletben tartják. Egy olyan társadalmat szeretnénk létrehozni, ahol a kormány feladata az egyéni jogok védelmére korlátozódik, és amelyben ebből kifolyólag a kormány csak erőszak kezdeményezése esetén alkalmazhat erőszakot, védelem vagy eltántorítás céljából.

Egy olyan társadalmat szeretnénk, amelyben a tulajdonjogokat a legfőbb emberi jogként tisztelik, ahol senkinek sem kell a sikeréért mások irigysége nyomán szenvednie, és amelyben az összes föld és termelőeszköz az egyének kezében van. Egy ilyen társadalomban a kormány mérete egy tizedét sem érné el a mai méretének. A kormány nagy része, ahogy ma létezik, nem létezne tovább. Gyakorlatilag minden minisztérium, az igazságügyi, a belügy, illetve a honvédelmi minisztériumok kivételével megszűnnének. Csupán egy rendkívül lecsökkentett végrehajtói ág maradna, továbbá a törvényhozói és igazságügyi ágak, amelyeknek hatalma szintén jelentősen lecsökkenne. Az egyének számára ebben a társadalomban a kormány működése gyakorlatilag észrevétlen lenne. Az állam csendben végzné feladatát, biztosítva az embereket arról, hogy személyük és tulajdonuk biztoságban van mások fenyegetésétől.

A fenti összefoglaló egy rövid leírása a szabad társadalomnak amelyet el kívánunk érni. Most pedig vegyük sorra azokat a javaslatokat, amelyekkel a fent vázolt cél elérhető:

  1. Az egyéni tulajdonjogok kiterjesztése
  2. A szabadság érvényesítése a termelésben és a kereskedelemben
  3. A jóléti állam reformja
  4. A jövedelemadó, társaságiadó, valamint örökösödésiadó eltörlése
  5. Az infláció megállítása
  6. Szabad társadalmakat támogató külpolitika
  7. Az oktatás, a tudomány, és az egyházak elkülönítése az államtól
  8. A sajtó és a média szabaddá tétele
  9. Utószó