Ma reggel tette közzé huszonkettedik Economic Freedom of the World (Gazdasági szabadság a világon) jelentését a kanadai think tank, a Fraser Intézet. Hosszú ideje tudjuk, hogy minél szabadabbak a gazdaságok, annál gazdagabbak, gyorsabban növekednek, és hosszabb az emberek születéskor várható élettartama.

Az EFW 2018-as kiadása minden korábbinál mélyebb betekintést enged a gazdasági szabadság és az emberi jólét többi mércéjének (gyermekhalandóság, egyenlőség, boldogság, mélyszegénység) benső kapcsolatáról.

Az EFW öt nagy területet (állam mérete, jogrendszer és tulajdonjogok, pénzkeménység, nemzetközi szabad kereskedelem, illetve gazdaságszabályozás) felölelő 42 mutatót elemezve rangsorolja 162 gazdaság szabadságát, a legutolsó rendelkezésre álló (2016-os) adatokat használva.

Újra Hongkongé az első hely, amit 1980 óta szakadatlanul őriz. Szingapúr a második, 2005 óta folyamatosan. Az első tízben van még Új-Zéland, Svájc, Írország, az Egyesült Államok, Grúzia, Mauritius, az Egyesült Királyság, Ausztrália és Kanada – ez utóbbi kettő holtversenyben áll a tizedik helyen.

A három legkevésbé szabad ország Argentína, Líbia és Venezuela.

A gazdasági szabadsági rangsorban elért helyezés azért fontos, mert jelentőségteljes összefüggés van a gazdasági szabadság és az emberi jólét között. A 161 mért országot a Fraser Intézet négy csoportba sorolja (mindegyik csoportba az összes gazdaság egynegyedét jeleníti meg) azok gazdasági szabadsága szerint.

[Magyarország a második negyedbe tartozik, 59. helyezett holtversenyben Izlanddal; Szlovákia, Olaszország, Nicaragua, Lengyelország, Franciaország és a Seychell-szigetek mögött, Kenya, Dominika, Jamaica, Kambodzsa, Indonézia és Uruguay előtt. – GT]

A legszabadabb országokban az átlagjövedelem 7,1-szer magasabb a legkevésbé szabad országokhoz képest (40.376,- $ vs. 5.649,- $). A legszegényebb tíz százalék a legszabadabb országokban 7,9-szer annyit keres, mint a legkevésbé szabad országok legszegényebb tíz százaléka. A mélyszegénység – a Világbank meghatározása szerint a napi 1,90 $-nál kisebb jövedelműek csoportja – a legszabadabb országokban gyakorlatilag nem létezik, míg a legkevésbé szabad országokban a népesség negyede él mélyszegénységben. Világos tehát, hogy a legszegényebbek számára elképzelhetetlenül jobb egy szabadabb gazdaságban élni.

A gazdasági szabadság azonban nem csak pénzről szól. Vegyük például a születéskor várható élettartamot! A legszabadabb országokban az emberek átlagosan tizenöt évvel tovább élnek, mint a legkorlátozóbb rendszerekben. Sokak számára ez azt a különbséget jelenti, hogy megláthatja-e az unokáit vagy meghal még azok születése előtt.

A gyermekhalandóság egy másik mérőszám, ami kiemeli az elszigetelő gazdaságpolitikák összehasonlíthatatlan emberi költségét. Az ezer születésre jutó halálozást számolva látható, hogy a legkevésbé szabad országokban 6,8-szer nagyobb a gyermekhalandóság, mint a legszabadabb országokban – 42,2 vs. 6,2.

A nők elnyomásának kérdése szintén idekívánkozik. Ha az ENSz nemi egyenlőtlenségi mutatóját nézzük, ahol a nulla a tökéletes nemi egyenlőséget, az egy pedig a tökéletes egyenlőtlenséget jelenti, a legszegényebb országok átlagpontszáma alig 0,46, míg a legszabadabbaké 0,18.

A szabad emberek boldogabbak is. Az ENSz boldogsági mutatója a válaszadóktól azt kérdezte, hogy értékeljék életüket egy tízes skálán, ahol a tízes osztályzat a lehető legjobbat, a nulla a lehető legrosszabbat jelenti. A legszabadabb országok nyertek: lakóik átlagosan két ponttal jobbnak értékelik életüket a legkevésbé szabad országok lakóinál – 6,5 vs. 4,48.

További jó hírek is vannak. Dacára annak, hogy a világ helyzetével kapcsolatban hajlamosak vagyunk a borúlátásra, az EFW kimutatja, hogy a gazdasági szabadság javított a fenntarthatóságon is az utóbbi huszonöt évben, és a legnagyobb jótétemények a fejlődő országokban figyelhetők meg.

1990-ben az átlagos gazdasági szabadsági pontszám egy magas jövedelmű iparosodott országban 7,18 volt a lehetséges 10-ből, míg egy átlagos fejlődő ország 5,28 pontjával, ami 1,90 pont különbséget jelentett. 2016-ra a fejlődő országok 46%-kal javítva, 1,06-ra csökkentették lemaradásukat a fejlett országokhoz képest. Az EFW-pontszám leginkább annak tudható be, hogy a fejlődő gazdaságok a kereskedelem felszabadításával és a fizetőeszköz értékállóságának javításával (az inflációt megfékezve és a vásárlóerőt stabilizálva) javítottak helyzetükön.

E fejlődés eredménye az egész népesség számára az, hogy az átlagember ma egy sokkal szabadabb gazdaságban él. Ha a világ 1980-as állapota egy mai ország lenne, akkor az 1980-as világ ma 163 ország közül a 160. lenne, a háború dúlta Szíria mögött kullogva. Ha viszont a mai világ egy ország lenne 1980-ban, akkor az a 12. legszabadabb lenne 6,62 ponttal kicsivel az 1980-as Ausztrália előtt.

A legújabb EFW újra felmutatja a mélységes és folytonos kapcsolatot a gazdasági szabadság és az emberi jólét fontos mércéi között, melyek a vagyon, szegénység, élettartam, egyenlőtlenség, gyermekhalandóság és a boldogság.

Világos, hogy számos kihívás maradt még, de minden társadalomban a szegények azok, akik a legtöbb hasznot húzzák a megbízhatóbb tulajdonbiztonságból, a lazább szabályozási korlátokból és a nagyobb kereskedelmi szabadságból. Minél inkább észben tartják ezt a politikacsinálók, annál tovább folytatódik a nagyobb gazdasági szabadság felé tartó menetelés.

Írta: Alexander C.R. Hammond; CapX, 2018. szeptember 25.

Posted by Szabad Társadalom

A küldetésünk az, hogy ösztönözzük, megismertessük és összekapcsoljuk az embereket a szabad társadalom gazdasági, etikai és jogi alapeveivel. Ezen elvek magukban foglalják az egyéni szabadság, a szabadpiac, a szabad vállalkozás, és a magántulajdon alapelveit.

Hozzászólás

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..