A napokban a Fraser Institute közzétette a 21. Economic Freedom of the World (EFW) című éves jelentését. A kanadai think-tank 42 adatpontot használ öt különböző területen (kormányzat mérete, tulajdonjogok, szilárd pénz, nemzetközi kereskedelem szabadsága és szabályozása), hogy 159 ország és terület gazdasági szabadságát lehessen rangsorolni.

Az eredmények? Johan Norberg megfogalmazásában “a szabadság elképesztően jó”. Ez azt jelenti, hogy – szinte kivétel nélkül – minél szabadabb egy ország, annál gyorsabb a gazdasági növekedése, és annál nagyobb a polgárok jövedelme.

A teljes jelentés a Fraser Institute weboldalán érhető el. De itt vannak a legfontosabb pontok:

Nem Amerika az igazi szabadság földje

Hongkong a közelmúlt politikai felfordulása ellenére a legelső helyet foglalja el – egészen 1980 óta. A tizedik egymást követő évben Szingapúr a második helyen áll. Új-Zéland, Svájc, Írország, az Egyesült Királyság, Mauritius, Grúzia, Ausztrália és Észtország teszik ki a fennmaradó 10 legjobbat. Az Egyesült Államok a 13. helyről a 11. helyre lépett. Utána csatlakozik Kanada, amely hat helyet esett. Más kiemelkedő szereplők: Németország a 23. helyezett, Franciaország 52., Mexikó 76., Oroszország a 100. és Kína a 112.

Minél szabadabb egy ország, annál jobb

Miért számítanak a listán betöltött pozíciók? Fontosak, mert – amint azt fentebb említettük – a gazdasági szabadság és az emberi jólét fontos mutatói között erős korreláció áll fent.

A Fraser Institute a mért országokat és területeket kvartilisekre osztja (azaz minden egyes kvartilis a minták egynegyedét képviseli) gazdasági szabadságuk mértéke alapján. A legerősebb kvartilis átlagos jövedelme hétszer magasabb, mint a legkevésbé szabad kvartilisé (42 463 dollár és 6 036 dollár). 1990 és 2015 között a gazdasági növekedés átlagosan 3,35 százalék volt a legszabadabb kvartilisben, míg a legkevésbé szabad kvartilis csupán egy mérsékelt 1,66 százalékos növekedést tapasztalt.

Azonban nem csak a pénzről van szó. A legszabadabb országokban a várható élettartam 80.7 év. Ez 16.3 évvel több, mint az alsó kvartilisben. Sok ember számára ez jelenti a különbséget az unokák ismerete vagy a születésük előtti eltávozás között.

Végül, minél szabadabb egy nemzet, annál jobb a benne élő legszegényebb emberek részére. A legszabdabb kvartilis keresőinek alsó 10 százaléka 11-szer többet keres, mint a legkevésbé szabad kvartilis alsó 10 százaléka (évente 11 998 dollár és évi 1 124 dollár). A legszabadabb országokban a legszegényebb 10 százalék közel kétszer annyit keres, mint az átlagos személy a legkevésbé szabad országokban.

A gazdasági szabadság nemcsak a gazdaságról szól

Az idei jelentés első alkalommal tartalmazza a nemek közötti egyenlőtlenségi indexet (GDI). Az index felvétele annak elismerése, hogy a nők nem részesülnek mindig egyenlő bánásmódban a törvény előtt. A Világbank Nők, Üzlet és Törvény valamint a Nők Jogainak 50 Éve projektek felhasználásával a Fraser Intézet szerzői visszamenőleg módosították az EFW pontszámokat.

Ez a módszertani változás azt jelentette, hogy az arab nemzetek visszaestek – méghozzá nagyon. (A jelentést az előtt állították össze, mielőtt bejelentették volna a hírt, hogy a szaúdi nők most már vezethetnek gégkocsit, de nem valószínű, hogy ez sok hatással lenne az eredményekre.)

Az előző jelentésben például négy közel-keleti ország volt a top 30-ban. Most, hogy a GDI mutató is szerepel, egyetlen arab ország sem szerepel a top 36-ben. Az Egyesült Arab Emírségek és Katar, amelyek korábban a legmagasabb rangú MENA nemzetek voltak az 5. és a 11. helyen, most már csak a 37. és a 45. helyig jutottak. A GDI-kiigazítás miatt a legnagyobb csökkenést mutató 10 ország mind muszlim többségű nemzet volt.

A világ egyre szabadabb, egyre gyorsabban

Ez a végső és legfontosabb eredmény. Annak ellenére, hogy a világ állapota kapcsán hajlamosak vagyunk a pesszimizmusunk felé hajlani, a gazdasági szabadság jelentősen megnőtt az elmúlt 25 évben – különösen a fejlődő országokban.

1990-ben egy “magas jövedelmű” ország átlagos pontszáma 7.18 volt, szemben az átlagos “fejlődő ország” 5.28-as pontszámával. 2015-re az átlagos pontszám a magas jövedelmű országokban 7.76, a fejlődő országokban pedig átlagosan 6.61 volt. A két csoport közötti különbség 1,90-ről 1,15-ra csökkent – ami 40 százalékos javulást jelent. Ez nagyrészt köszönhető a kereskedelem liberalizációjának, valamint az infláció széles körű visszaszorításának és a jó pénz bevezetésének.

Az eredmény az, hogy ha az 1980-as évek világ-átlaga egy nemzet lett volna, akkor ma a 154. helyet foglalná el – a háború sújtotta Szíria és az anarchikus Líbia között. Ha a 2015-ös világ-átlaga egy nemzet volna 1980-ban a 9. legszabadabb lenne – 6.88 ponttal, kissé az akkori Kanada felett.

Az új EFW azt mutatja, hogy a sokféle probléma és kihívás ellenére a gazdasági szabadság mélyen kapcsolódik az emberi jólét fontos mutatóihoz, beleértve a jólétet, a szegénység enyhítését és a várható élettartamot. Reméljük ez a jövőben is folytatódni fog.

A cikk eredetileg a HumanProgress oldalán jelent meg.

Posted by Szabad Társadalom

A küldetésünk, hogy ösztönözzük, megismertessük és összekapcsoljuk az embereket a szabad társadalom gazdasági, etikai és jogi alapeveivel. Ezen elvek magukban foglalják az egyéni szabadság, a szabadpiac, a szabad vállalkozás, és a magántulajdon alapelveit. Egy olyan világot képzelünk el, ahol a szabadság eszméi ismerősek és hitelesek a felnövekvő generáció számára. Hiszünk abban, hogy a szabad társadalom az egyetlen olyan társadalmi rendszer, amely összeegyeztethető az emberek túlnyomó többségének humánus értékrendjével és etikai elveivel, különösen az újonnan felnövekvő nemzedék tagjainak körében.

Hozzászólás