A tudás alkalmazása a társadalomban” című esszéjében Friedrich Hayek írja: “erőforrásainkat akkor tudjuk jól felhasználni, ha fel tudjuk használni azt a tudást, ami csak elszórtan áll rendelkezésünkre.”

Ha már olvasta valaki Leonard Reed “Én, a ceruza” című klasszikus esszéjét, akkor már találkozott az elszórt tudás fogalmával, mert annak tudása, hogy miként lehet előállítani egy ceruzát, olyan tudás, ami nem lehet meg egyetlen emberi elmében sem, hanem kisebb részletekben eloszlik különböző emberek hosszú sorában. Ez a fogalom Hayek esszéjének mondanivalója is, aki azt állítja, hogy az elszórt tudás a legfontosabb tényező az emberi társadalom felemelkedésének megértésében.

Az az emberi képesség, hogy össze tudjuk hangolni egyéni terveinket, teszi lehetővé emberek hálózatai számára, hogy olyan dolgokat vigyenek végbe, ami lehetetlen bármelyik egyén vagy csoport számára.

Ez egy meglepő állítás. Amikor ugyanis valamilyen rendezettség látszik kisülni az emberi cselekvésből, mint amilyen a ceruzák gyártása is, természetesnek látszik azt feltételezni, hogy valakinek meg kellett terveznie a folyamatot, ahogy az úgy menjen végbe. Ez az előfeltevés vezetett ahhoz az eszméhez, hogy mi csak olyan jól tudjuk felhasználni erőforrásainkat, amennyire jók a központi tervezőink.

Hayek meglepő állítása azonban ellenkezőleg arról szól, hogy ilyen hatékony rendezettséget központi tervezők sosem képesek alkotni. A képtelenség oka, hogy a központi tervezés csak akkor lehetne hatékony, ha a tudást, amit a központi tervezés megkíván, elérhetővé lehetne tenni egy centralizált formában. Viszont nem minden tudás centralizált. Van olyan tudás, ami csak egy morzsányi ismeret, amit sok-sok különálló egyén birtokol, akik hálózatban dolgoznak együtt.

Ha ilyen az a tudás, ami az erőforrások hatékony felhasználásához kell, akkor egy gazdasági rend megalkotása, mint a ceruzakészítés külön tevékenységeinek összehangolása, sosem lehet egyetlen központi tervező feladata sem. Hatékony tervezés csak a szerveződés legalacsonyabb szintjén lehetséges, sok-sok helyi tervező által. Hayek állítja, hogy épp ez az a tudás, ami a rendezettséghez szükséges. Nem központosított, hanem elszórt tudás. Nem tudományos ismeret, nem elvont és nem általános. Mindig csak ennek vagy annak a személynek a tudása arról, hogy miként lehet folytonosan alkalmazkodni a tér és időbeli körülmények elkerülhetetlen és állandó változásaihoz, hogy továbbra is eredményesen folytassák a munkájukat.

Tehát az a tudás, ami az emberek rendelkezésére áll a hatékony gazdasági tervezésre, az csak helyi, eloszlott formában létezik. Azonban, ha a gazdasági tervezéshez szükséges tudás csak elszórtan elérhető, miként képesek az emberek mégis arra, hogy összehangolják tevékenységeiket, hogy, például, ceruzákat állítsanak elő.

Ez Hayek egyik legfontosabb felfedezése. Az a dolog, ami képessé teszi az embereket az erőforrások felhasználására és terveik összeillesztésére, a dolog, ami az egész hálózatot összetartja nem más, mint az árrendszer.

Az árrendszer az a nyelv, amin a lokális tervezők küldik és fogadják üzeneteiket arról, hogy melyik erőforrás milyen értékkel bír és hol, tovább csak ezekre a jelzésekre van szükségük ahhoz, hogy tudják, miként pontosítsák terveiket. Az árak az információ vezetékei, amelyek keresztülhúzódnak mind a csomópontokon, emberektől emberekig, akiknek egyébként fogalmuk sincs arról, hogy mitévők legyenek a következő percben.

Hayek úgy írja le az elszórt tudás koordinációját, mint az emberi civilizáció legnagyobb csodáját, ugyanakkor ez az, amit a legvalószínűbb, hogy adottnak veszünk, és ezért a civilizáció minden más csodájához képest ez az, amit a legkevésbé értünk.

A fordítás alapját képező videó a Learn Liberty oldalán, a magyar fordítás pedig az Osztrák Közgazdaságtani Iskola oldalán jelent meg eredetileg.

Posted by Szabad Társadalom

A küldetésünk az, hogy ösztönözzük, megismertessük és összekapcsoljuk az embereket a szabad társadalom gazdasági, etikai és jogi alapeveivel. Ezen elvek magukban foglalják az egyéni szabadság, a szabadpiac, a szabad vállalkozás, és a magántulajdon alapelveit.

Hozzászólás