Tegyük fel, hogy Fricinek van néhány hold földje, és narancsot és szőlőt szeretne termeszteni. Tegyük fel, hogy a kert északi oldala kicsit hűvösebb, a déli pedig több meleget kap. A narancs szereti a meleget, ezért a déli oldalra ülteti a narancsfákat, míg a szőlőt, ami megelégszik kevesebb meleggel is, az északi oldalra ülteti. Ez a legtöbb, amit megtehet, de ettől még az egész kertje egy északi helyen van, tehát sosem lesz olyan jó termőhelye a narancsnak, mint a szőlőnek.

Most tegyük fel, hogy Frici elutazik délre egy régi barátjához, Gyurihoz, akinek szintén van néhány hold földje, és szintén narancsot és szőlőt akar termeszteni. Egy napon Gyuri körbevezeti Fricit a kertjében, akit meglep, milyen jól terem ott a narancs, és azt mondja Gyurinak: Az én szőlőm ugyanilyen jól terem északon, de a narancstermés épphogy csak kielégítő, ha a fák kertem déli részében vannak, de még így sincsenek eléggé délen. Gyuri pedig azt mondja, hogy ő pont fordítva tapasztalja, a narancs szépen terem, de a kert északi részében levő szőlő egyszerűen nincs eléggé északon ahhoz, hogy a szőlőnek is olyan jó termőhelye legyen, mint a narancsnak.

Ha foghatnák a földjeiket, és átvihetnék a másik helyre, akkor mindketten megoszthatnák kertjeiket, és hasznot húzhatnának a szőlőnek kedvező északi napfényből, és a narancsnak kedvező déli napfényből. Van azonban egy módja annak, hogy pontosan ugyanezt az eredményt kapják. Ha Gyuri termeszti a narancsot és Frici a szőlőt mindkettejüknek, és elcserélik egymás közt azokat, az olyan lenne, mintha Frici sokkal délebbre termesztene magának narancsot, és Gyuri sokkal északabbra termesztene magának szőlőt. Olyan lenne, mint egy tökéletes kert, aminek az északi részét Fricit műveli, déli részét meg Gyuri.

Jegyezzünk meg három dolgot ebből a történetből!

Először: a kereskedelem lehetővé teszi az emberek számára, hogy szakosodjanak olyasmire, amit a legkisebb lehetőségköltséggel (alternatívaköltséggel, opportunity cost) tudnak gyakorolni, tehát olyasmire, amiben viszonylagos (komparatív) előnyük van. Minden erőforrás, amit Frici narancstermesztésre köt le, sokkal hatékonyabban alkalmazható, ha azokat narancs helyett szőlőtermesztésre használja. A saját lehetőségeihez hasonlítva, Fricinek előnyösebb szőlőt termesztenie, mint narancsot. A kereskedelem tehát lehetővé teszi az emberek számára, hogy éljenek a viszonylagos előnyeikkel, hogy jólétet teremthessenek úgy, hogy erőforrásaikat termelékenyebben használhassák fel. A kereskedelem által az emberek felfedezhetik, hogy miként tudnak a többi ember számára a lehető leghasznosabbá válni, és miként tudják saját, helyi erőforrásaikat olyan hasznosan felhasználni, amint csak lehet.

Másodszor: az emberek nem tudnak vagyont teremteni, ha figyelmen kívül hagyják a viszonylagos előnyöket. Tegyük fel, hogy Frici elutasítja Gyuri ajánlatát, hogy cseréljék a narancsukat szőlőre és viszont, és ehelyett maga folytatja a narancstermesztést. Továbbra is nagyon elfoglalt lenne a kerti munkájával, és még úgy is tűnhetne, mint aki vagyont teremt, de ez nem lenne igaz, mert figyelmen kívül hagyná a narancstermesztésbe fektetett munka lehetőségköltségét. Még ha keményen dolgozna is, Frici valójában csak pusztítja a vagyont. Ahol ugyanis vagyont teremtenek, a viszonylagos előnyt használják ki.

Harmadszor: amit nem mondtam el Friciről és Gyuriról, hogy ők egy államhatár két külön oldalán élnek, tehát, amikor kereskednek, akkor ők ezt a határon átnyúlóan teszik. A határokon átnyúló kereskedelem nélkül világszerte megkétszereződne az emberek munkaterhe, és töméntelen fáradságot pocsékolnának el azért, hogy egy sokkal gyengébb eredményt érjenek el. A kereskedelem által azonban ki tudjuk aknázni erősségeinket, hogy sokkal kevesebb erővel sokkal több eredményt érjünk el.

A viszonylagos előnyök által lehetséges a föld legjavát elérhetővé tenni az egész világon.

A fordítás alapját képező videó a Learn Liberty oldalán, a magyar fordítás pedig az Osztrák Közgazdaságtani Iskola oldalán jelent meg eredetileg.

Posted by Szabad Társadalom

A küldetésünk az, hogy ösztönözzük, megismertessük és összekapcsoljuk az embereket a szabad társadalom gazdasági, etikai és jogi alapeveivel. Ezen elvek magukban foglalják az egyéni szabadság, a szabadpiac, a szabad vállalkozás, és a magántulajdon alapelveit.

Hozzászólás

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..