Az emberi együttműködés különbözik azoktól a tevékenységektől, amelyeket az állatvilágban és azoknál az elszigetelt embercsoportoknál figyelhetünk meg, akik a történelem előtti korok szintjén élnek. Az együttműködés az a képesség, ami az embert megkülönbözteti az állattól. Az emberek működnek együtt. Ez azt jelenti, hogy tevékenységeikben az emberek előre számítanak arra, hogy más emberek is elvégeznek bizonyos dolgokat, amivel ők is közelebb kerülnek céljaik eléréséhez. A piac azt a felállást jelenti, hogy adok neked valamit, hogy én is kapjak tőled valamit.

Nem tudom tudják-e, de kétezer évvel ezelőtt latinul megszületett a piac tökéletes meghatározása: do ut des – adok, hogy adj. Fizetek neked valamit, hogy te is fizess nekem valami mást. Ettől emelkedett fel az emberi társadalom, a piactól, az egyének békés együttműködéséből. A társadalmi együttműködés ugyanis a munkamegosztást jelenti.

A társadalom különböző tagjai, az egyes egyének, nem elszigetelt életet élnek mindenki mástól elszakítva. A munkamegosztásnak köszönhetően össze vagyunk kapcsolva egymással, az által, hogy dolgozunk másoknak, és mi is elfogadjuk, amit mások termeltek nekünk. Ennek eredményeként jön létre a cseréken alapuló gazdaság, ami magában foglalja sokak együttműködését. Mindenki termel, nem csak egyedül magának, hanem más embereknek is azzal a várakozással, hogy más emberek is termelni fognak neki. Ennek a rendszernek az alapja a csere.

A békés együttműködés a piacon valósul meg. Az emberek békésen elért eredményeit a piacon találjuk meg. Az együttműködés szükségszerűen jelenti a javak és szolgáltatások cseréjét, a szolgáltatások termékeit. Ezek a cserék a piacon történnek meg. A piac az emberek szabadsága a termelésre, a fogyasztásra és annak meghatározására, hogy mi termeltessen meg, milyen mennyiségben, milyen minőségben, és kihez jussanak el ezek a javak. Egy ilyen szabad rendszer piac nélkül lehetetlen – ez a szabad rendszer a piac maga.

Úgy gondoljuk, hogy az emberiség szerveződési formái lehetnek: (A) a piac, ami nem más, mint az egyének közötti cserekereskedelem, vagy: (B) az állam, egy olyan intézmény, ami sokak szerint felsőbbrendű a piachoz képest, és létezhet a piac nélkül is. Az igazság azonban az, hogy az állam – mivel szükségszerűen fönntartja az erőszak kezdeményezésének jogát – képtelen bármit is megtermelni. Minden, amit csak megtermelnek, egyének tevékenységének a gyümölcse, és mindezt a piacon használják fel azért, hogy valami mást kapjanak érte cserébe.

Fontos, hogy az emlékezetünkben tartsuk, minden amit az emberek teszenk, minden amit a társadalom tesz, az önkéntes együttműködés és megegyezés eredménye. Az emberek közötti társadalmi együttműködés – ez jelenti a piacot. A piac az ami felemeli az emberi műveltséget, és hozza létre az ember körülményeinek javulását az élet összes területén. Ennek a gyümölcsét élvezhetjük nap mint nap.

Részlet Ludwig von Mises Profit and Loss című 1951-es esszéjéből.

Posted by Szabad Társadalom

A küldetésünk az, hogy ösztönözzük, megismertessük és összekapcsoljuk az embereket a szabad társadalom gazdasági, etikai és jogi alapeveivel. Ezen elvek magukban foglalják az egyéni szabadság, a szabadpiac, a szabad vállalkozás, és a magántulajdon alapelveit.

Hozzászólás

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..